A szimulátorok fejlődése során egyre jobb lehetőségek adódnak a terep valósághű kidolgozására. A szabadon hozzáférhető terraszervereknek köszönhetően adott helyeken akár nagyon nagy (pár centiméter/pixel) felbontású fényképeket (orthophoto) is használhatunk igazából csak a gépünk teljesítménye szab határt a minőségnek.
A rendelkezésre álló képek feldolgozásához többféle program használható, én egy viszonylag fapados (és néhol elég bonyolult) módszert használok, ezt próbálom lentebb bemutatni.
A legelterjedtebb map szerver a GoogleMaps, de sok helyen érdemes használni a LiveEarth, esetleg a Yahoo szerver fotóit is.
Előkészítés
A fotókat böngésző pluginnal fogjuk elmenteni, én a Firefoxot és annak a screengrab kiegészítőjét javaslom (https://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/1146).
A plugin segítségével a betöltött nagyméretű képet egyben le tudjuk menteni a böngésző ablakából, akár jpg akár png formátumban. A kiegészítő feltelepítése néhány kattintás.
Nagyon fontos, hogy a lementett fotókat későbbi feldolgozáskor a „helyére” tudjuk tenni a szimulátorban, tulajdonképpen ez a lelke mindennek :) Ehhez viszont ismerni kell azok pontos elhelyezkedését.
A fentebbi problémához nyújt kiváló segítséget a következő weboldal:
http://www.ptsim.com/sbuilder/gmaps.asp?Lat=47.4578&Lon=19.1381&Zoom=10
Egy portugál úriember, Luis Sá munkája, azért hozta létre, hogy a Microsoft Flight Simulator számára készítsen sceneryt vele, de az oldal minden további nélkül használható általános célokra is. Mint látható, az oldal koordináta pontokat szolgáltat számunkra a látható térképrészletről, ezeket az adatokat fogjuk feldolgozni.
Az oldalon három map szerver képeit érhetjük el. Az összes között általánosságban a legjobb minőséget és legnagyobb felbontást a Google adja, de ahogy korábban írtam, adódhatnak olyan helyek, ahol például a Live Earth szerver jobb képeket szolgáltat. Ilyen konkrétan Debrecen környéke, ahol a Google alatt jelenleg téli fotók szerepelnek meglehetősen rossz minőségben, míg a Live Earth alatt sokkal jobb nyári fotók találhatók.
A weboldal fotót tartalmazó szekciója ugyanúgy kezelhető, mintha simán a GoogleMaps oldalán navigálnánk, az egér funkciók megegyeznek. Görgővel zoomolhatunk, bal gombbal mozoghatunk a térképen. Az egyéb kiegészítő funkciók, mint az egyszerű térkép nézet, vagy a vegyes műhold-térkép nézet ugyanúgy használható.
Nézzük az oldal jobb szélén található adatmezőket:
Ennek a beviteli mezőnek a segítségével navigálhatunk pontosan a térképen. Itt adjuk meg a térkép közepét koordinátával. Ekkor ezt a pontot egy „jelölő ballon” mutatja a GoogleMaps térképen. Figyelem, az ide beírt koordináták a térkép egeres mozgatásával nem változnak! (Mivel a ballon mozog együtt a térképpel) Csak a koordináta átírásával, vagy a térképen magának a ballonnak a mozgatásával változtathatjuk az itt szereplő koordinátát. Ez a későbbiekben még fontos lesz.
A következő két beviteli mezőt már felhasználhatjuk a tényleges scenery beállításokhoz. A „center of the map” mező mindig az aktuális közepét mutatja a térképrészletnek. Ahogy az egérrel húzzuk a mapot, ez az érték folyamatosan változik az aktuális helyzetnek megfelelően.
Az alatta levő nagyobb szövegmező pedig az aktuálisan látható térképrész négy szélének a pontos koordinátáját mutatja.
Ezeknek az értékeknek a feljegyzésével tudjuk később az X-Plane sceneryt pontosan létrehozni.
Az itt választható két felbontás arra vonatkozik, hogy a kiválasztott térkép részletet mekkora felbontású képként szeretnénk elmenteni. Amennyiben a számítógépünk teljesítménye megengedi, és (nem kimondottan pici területet akarunk elkészíteni) nyugodtan használjuk a nagyobb, 3200x2400-as felbontást. Ha a felbontást kiválasztottuk, a „Window” gomb megnyomása után a kiválasztott térképrészletünk egy új ablakban megnyílik. Az ablak teljes tartalma a kép lesz, ezt tudjuk lementeni a screengrab pluginnal. Érdemes megfigyelni, hogy mivel a kezdő képernyőn látható térképrészt most jóval nagyobb felbontásban látjuk, a zoom érték változott, magyarul a nagyfelbontású kép ráközelített a kiválasztott terepre. Ezt be kell kalkulálni mikor a scenery felbontását „megtervezzük”.
Scenery készítés
Némi tervezés, átgondolás nem árt mielőtt bármihez hozzákezdenénk. :)
Gondoljuk végig, hogy mekkora területet akarunk létrehozni a sceneryben, és mindezt milyen felbontású képekkel. Nagyjából áttekintve a map-ot, kikalkuláljuk, hány teljes képet kell (hány darab 3200x2400 pixel felbontású forrásképünk lesz) lementenünk a terület lefedéséhez.
Amivel még számolni érdemes: a fotókat 3200x2400-as felbontásban mentjük el az egy dolog, de ezt egy-az egyben nem használhatjuk a sceneryhez, ugyanis az X-Plane 2048x2048-as mapokat kezel maximum. Ezt később meg kell oldanunk, erre még visszatérünk.
Első feladat, hogy az, hogy kijelöljük a térképen az első mapot amit le akarunk menteni. Ez legyen a referencia a későbbi illesztéshez, ezért mikor elkezdjük a munkát, érdemes az aktuális térkép közepét leíró, valamint a kép sarokpontjait leíró koordinátákat egy txt fájlban elmenteni.
Innentől kezdve figyeljünk arra, hogy a térképen ne változtassunk az egérrel, mert akár egy nagyításváltás, akár egy elmozgatás felesleges plusz munkát jelenthet a későbbiekben.
A munka kezdetekor elhatároztam, hogy az első kép bal felső (NW) pontja lesz a referencia pont, ehhez fogok viszonyítani a későbbiekben. Mivel a képhez tartozó koordinátákat lementettem egy txt fájlban, ebből minden fontos adatot ki fogok tudni olvasni a későbbiekben.
A fentebbi ábrán egy olyan városrészt választottam, amit négy darab 3200x2400 pixel felbontású képpel lehet lementeni úgy, hogy „bőven beleférjen” a számomra fontos térképrészlet. A „bőven belefér” megfogalmazást azért emeltem ki, mert ha számolgatunk, akkor kiderül, hogy az így lementett teljes képünk összesen 6400x4800 pixel méretű lesz, ebből kell összehoznunk az X-Plane számára használható 2048x2048-as képeket. (Ha elindulunk a referenciának választott bal felső sarokból, akkor jobbra 3x2048 helyünk lesz, tehát három darab képet kapunk, lefelé pedig kettőt. Tehát a weboldalról lementett négy képünk egy része felesleges, azt egyszerűen le kell vágni majd. A 6400x4800-as képünkből mindössze 6144x4096 pixel lesz felhasználható a későbbiekben.)
Nézzük a négy darab map lementésének a folyamatát. Előrebocsátom, hogy le lehet menteni az oldalról a négy képet „szemre” is, ha valakinek úgy tetszik, aztán utána Photoshop-ban vagy egyéb képszerkesztő programban összerakható a nagy kép, ha valaki szeret szórakozni az ilyesmivel. Részemről jobb szeretem a pontosabb illesztést, vagyis ha már kiválasztottam az első (bal felső, 1-es) térképrészletet (ezt még szemre), akkor utána már az oldal által nyújtott koordináták felhasználásával lépek a következő mapra amit le akarok menteni. Ezt pedig a következőképp teszem:
Az első képet egérrel megkerestem, nagyítás és hely legyen megfelelő. Ekkor az oldal által adott középpont koordinátákat (amik az egér mozgatással is dinamikusan változtak) felmásolom a fölső beviteli mezőbe, ahol a térkép közepét lehet megadni számokkal. A tutorial elején írtam, hogy az ide beírt érték csak akkor változik, ha beírunk valamit, vagy a ballont mozgatjuk. No ennek itt van az értelme. Ugyanis mivel eddig jó eséllyel az egérrel mozgattuk a mapot, ez a koordináta nem változott, nyilván egy olyan korábbi kezdőpontot jelöl, ahonnan a navigálást kezdtük, nem pedig a jelenlegi map-unk kezdőpontját. Azzal, hogy most felmásoljuk az aktuális értékeket, beállítjuk a referencia középpontot, innen már tudunk tovább menni. Ha ezt a lépést elfelejtjük, könnyen megviccelhetjük magunkat a továbblépés során, szóval érdemes odafigyelni :)
Mentsük le az első map-ot a „window” gombra kattintva. Az új tab-on betöltődő nagy képet a screengrab pluginnal png formátumban eltesszük a munka mappánkba. Figyeljünk oda, hogy a böngésző új tab-ján a nagy képet egérrel ne húzzuk! Ugyanis ez a map is hasonlóképp működik, mint a kezdő navigációs oldal map képe, vagyis az egérrel tudunk rajta módosítani! Ezzel viszont borulnak a koordináták, hiszen a szélek máshová esnek majd! Tehát a nagyméretű képet a böngészőben „ne bántsuk”. Ha mindenképpen navigálni szeretnénk rajta, akkor az oldal görgetősávon navigáljunk, az nem módosítja a mapot.
Amint megvagyunk az első képpel, a következő helyének a meghatározásához némi CTRL+C és CTRL+V nyomkodásra lesz szükség :)
A jelenlegi map-unk közepét korábban beírtuk, most írjuk be a 2-es map közepét oda. Hogyan? Leírni bonyolultabb mint megérteni és csinálni :) Mivel az 1-es képhez képest jobbra (keletre) akarunk haladni, nézzük meg a rendelkezésre álló koordinátákat tudjuk-e használni. Ismerjük a képünk legkeletibb pontjának az értékét (East=xx.xxx) másoljuk ki ezt az értéket, és tegyük be a map középpontját meghatározó beviteli mezőbe a megfelelő helyre! (A beviteli mező felső ablaka a szélességi, az alsó a hosszúsági koordináta helye, tehát most az alsóra van szükségünk.) Amint megvagyunk a másolással, nyomjuk meg a „GoTo” gombot. Ezzel elértük, hogy fél képet jobbra ugrottunk, ami eddig a kép széle volt, immár a közepe. Ennyi a lényeg. Mivel most csak fél képet ugrottunk arrébb, ha még egy felet arrébb ugrunk, máris halálpontosan egy képnyit haladtunk keletre. Tehát bemásoljuk újra a jelenlegi keleti koordinátát fentre a hosszúság mezőbe, és ott is vagyunk az új kép helyén. Közben a szélességi koordinátát mivel nem változtattuk, csak „vízszintesen” csúsztattuk ezzel a módszerrel a nézetet. Mentsük le tehát a 2-es képet is.
A 3-as képhez úgy juthatunk el, ha a 2-es „South” koordinátáját másoljuk a map közepét meghatározó mezőbe. Mivel ez szélességi adat, így a felső beviteli mezőbe kell bemásolnunk, az alsót most érintetlenül hagyjuk. Ugyancsak kétszer kell megismételni a műveletet, hogy egy teljes kép távolsággal jussunk „lejjebb”.
A fent taglalt módszerrel viszonylag gyorsan (és ha megértettük az alapokat, akkor szerintem egészen egyszerűen is) tudunk nagy területet is lementeni.
Ha megvannak a forrás képeink, jöhet az utómunka. A további feldolgozáshoz érdemes az egyenként lementett mapokat egybeolvasztani. Akár Photoshopban, akár más képszerkesztőben készítsük el a 6400x4800-as képet a forrásokból. Ha a fentebb leírt módszerrel mentettük a képeket, akkor egyszerűen csak egymás mellé kell pakolászni őket.
A nagy képet fel kell darabolnunk a korábban említett 2048x2048-as szeletekre, hogy az X-Plane számára használható szeleteket kapjunk.
Most következik az általam leginkább „neccesnek” tartott rész, ugyanis a legelső referencia szelet koordinátáit meg kell határozni, a lehető legpontosabban. Azért írom hogy lehető legpontosabban, ugyanis itt sajnos egy olyan művelet következik, amit szemre kell belőni. Egyelőre nem tudok jobb módszert, de ha valaki ismer jobbat, szóljon :)
A bal felső szelet NW koordinátáját már ismerjük, hiszen ez megegyezik a munka kezdetén lementett első nagy map-unk bal felső sarkával, ezeket az adatokat mentettük el txt fájlba. A probléma a délkeleti (SE) pont, ugyanis ezt a pontot a munka során sehol nem láttuk egyértelműen – sajnos nekünk kell megkeresni… Szerencsére csak ennél az egy szeletnél kell ezt megtennünk, a többit a későbbi munka során már az Overlay Editorral megoldhatjuk egyszerűbben.
Amint lementettük a bal felső szeletet, vizsgáljuk meg az SE sarkot, keressünk minél egyszerűbben felismerhető tájékozódási pontot, és váltsunk vissza az orthophoto weboldalra. Az a feladatunk, hogy a létrehozott szelet délkeleti sarkát megtaláljuk a térképen. Ezt legkönnyebben (inkább legkevésbé bonyolultan) a GoogleMaps korábban már említett ballonjával tehetjük meg. Navigáljuk minél közelebb a térképen ahhoz a ponthoz, ahol a szelet sarkát sejtjük, és a ballont húzzuk egérrel ahhoz a területhez. Léthatjuk, hogy a honlap legfelső adatmezője mindig a ballon aktuális koordinátáját fogja mutatni, ezt fogjuk majd felhasználni.
Ha már elég közel vagyunk a keresett területhez, érdemes jó alaposan belenagyítani a térképbe, és a kész szelet sarkát is minél erősebb nagyításban figyelni a rajzprogramban. Némi keresgélést követően meg lehet találni azt a pontot a ballonnal a térképen, ami megegyezik a lementett szeletünk délkeleti sarkával. Mikor ezzel megvagyunk, egyszerűen csak olvassuk le a honlapról a ballon koordinátáit.
A kész bal felső szelet két átlós koordinátájából már felírhatjuk a maradék két sarok koordinátáit is, így készen is vagyunk a referencia szelettel.
Az első szeletet fel kell vennünk a scenery-t leíró txt állományba. Megadjuk a helyét a fenti koordinátákkal, és ha megcsináljuk a DSF fájlt, akkor az Overlay Editorban láthatjuk is az eredményt :)
A többi szeletet én úgy adtam hozzá a leíró fájlhoz, hogy egyszerűen ugyanarra a koordinátára pakolászom fel őket ahová a referencia szeletet (ugyanazokat az értékeket másolom be mindegyikhez).
Emiatt ugyan az Overlay Editorban egymást takarva, egy helyen lesznek induláskor, de semmi gond, itt már egyszerűen kiválaszthatjuk bármelyiket, és elmozgathatjuk a helyükre, pixel pontosan. Mivel az OE grafikus, pár perc játék a szeletekkel, és lehet az eredményt elmenteni.
Jó munkát :)
Kapcsolódó anyagok
» Orthophoto Tutorial
» Overlay Editor
» Scenery Tools, World Editor (WED)