Sajnos csak a negyedik héten tudtam csatlakozni az Apron Guidance Project-hez. A már-már szokásosnak mondható Trident-et választottam gépül.
A mostani repülés sem különbözött nagyon a többitől, max annyiban, hogy egyel több irányítón keresztül ment a dolog:
Delivery, Apron, Ground, Tower, Approach, Control és vissza ugyanez csak fordítva. Nem akartam csak a földön gurigázni, így esett, hogy TPS-t megjelöltem mint köztes pont és tettem egy nagyobbacska iskolakört.
Mocsok egy idő volt, az egyes terminálról volt, hogy át sem lehetett látni a kettesig. Gurulás a várópontig, gépek sorakoznak. Eltelik legalább 8-10 perc mire sorra kerülök a felszálláshoz. Megkapom, 31L, go. Sima iskolakör, ugyanoda szállok vissza, csak most az egyes terminálhoz megyek, beköszönök oda is.
Gépet megtankol, ismét útrakelek, ismét a 31L-hez irányítanak. Felszállási engedély, nagygáz, NAGYGÁZ. Hatalmas becsapódás, gép elkezd jobbra húzni, látom a jobb oldali hajtómű leáll. Rendezem a soraimat, közben a torony átad a control-nak. Még mindig a soraimat rendezem. Valahogy összeszedem a gépet, stabilan emelkedik, sikerült kitrimelni. A robotpilótát párszor megpróbálom működésre bírni, de az emelkedéshez szükséges tolóerő miatti félrehúzás sok neki, azonnal le is old. Az engedélyezett magasságon már nem kell akkora tolóerő, tudja a gépet vinni. Bekapcs, megnyugvás. Túléltem.
Leszállás +20 csomóval, alapgázon, hogy ne kavarjon be, probléma nélkül sikerül.
Végül teszek még egy eseménytelen kört és jóéjszakát.
A többit képekben:
