Úgy tűnik sikerült egy időben visszafele haladó navigációs sorozatot összehozni. Az FMC, VOR és INS után elérkeztünk az utolsó részhez, a kezdetekhez: a szélháromszög számításához.

Amikor még nem volt se GPS, se VOR, se NDB, a pilóták leginkább vizuális pontok alapján repültek. Legalábbis a rövidebb útvonalakon, jó időben. De mi van akkor, ha nagyobb távolságra kellett repülniük, esetleg alacsony látótávolság mellett? Mi van akkor, ha manapság egy kisgép felszáll Zalaegerszegen és Pécsett szeretne leszállni?

Ekkor jön képbe a szélháromszög számítás. A fenti példánál maradva Zalaegerszegről repülünk el Pécsre.

A körülmények

Zalaegerszeg - Pécs: 88 tengeri mérföld, 128 fokon repülve.

Az egyszerűség kedvéért most állandó széliránnyal és erősséggel számolunk, de a valóságban az útvonalat érdemes lehet felbontani annyi részre ahány erősen eltérő időjárási zónán repülünk keresztül.

Az ország egész területén 80 fokról fúj a szél, 100 csomóval. A repülési sebesség legyen 80 csomó. Elrugaszkodott számok, de így jól látható lesz a szerkesztés menete.

Az elv a következő: a repülőgép orrát úgy kell széllel szembe fordítani (rátartani), hogy az ne sodorjon le minket az útvonal által meghatározott irányról. A repülőgép orra tehát más irányba fog mutatni, mint amerre a repülőgép halad, egyfajta folyamatos oldalazást végezve. Összesen 6 adattal tudunk számolni, 3 irány és 3 sebesség:

  • föld feletti sebesség (FFS) = ?
  • szélsebesség (SZS) = 100 csomo
  • tényleges gépsebesség (TGS) = 80 csomo
  • tényleges géptengely irány (TGI) = ?
  • tényleges útirányszög (TUI) = 128 fok
  • szélirány (SZI) = 80 fok

A szélháromszög szerkesztése

Alap esetben ezt papíron szokták csinálni körzővel, vonalzóval, de nincs kedvem scannelgetni :) Az ábrák méretarányosak.

Mivel (sebesség és irány) vektorokról van szó, vegyünk fel egy (tetszőleges) méretarányt: 1 cm = 10 csomó = 10 tengeri mérföld

Rajzoljuk fel a két pontot méretarányosan, irányhelyesen, kössük össze a két pontot:

Az induló reptérre húzzuk be az északi irányt és a szélirány egyenesét, méretarányosan (260 fok /mivel 80 fokról fúj a szél/, 2 cm hosszan)

A szélegyenes végéből felvesszük a tényleges gépsebesség vektorát (80 csomó = 12 cm) és egy körző segítségével rámetsszük az útvonal egyenesére, majd a két pontot összekötjük.

Az így megkapott narancssárga háromszög a friss-ropogós szélháromszögünk :)

Ha az utolsó egyenest, amit az útvonal egyenesere rámetszettünk, párhuzamosan eltoljuk a kiindulási pontba, megkapjuk azt az irányt (122 fok), amit tartanunk kell, ha Pécsre szeretnénk eljutni. Ezzel meglett az egyik keresett adat a TGI. De mi a helyzet a föld feletti sebességgel (FFI)? Mivel végig vektorokban gondolkoztunk, tegyünk most is úgy: azt a távolságot lemérve amit az útvonalon metszettünk - kiindulva az induló reptér pontjából, megkapjuk a gép föld feletti sebességét, jelen esetben nagyjából 63 csomót.

Természetesen ezt tovább lehet bonyolítani hosszabb utaknál: aktuális időjárás-jelentések figyelése az útvonalon, majd az azokhoz tartozó adatok alapján új szélháromszögek szerkesztése. Egyszer mindenképp érdemes kipróbálni, akár egy ilyen rövid útvonalon. Egy hosszabb unalmas úton amúgy is remek időtöltés tud lenni, pl. az NDB vagy a VOR navigáció mellett - ha épp két adó túlságosan messze van egymástól.