Egy kis cikk a B737-esen található automata rendszerekről: hogyan dolgozik össze a robotpilóta, a tolóerő-automata, a legyezőmozgás-csillapító, a fedélzeti számítógép és a repülési parancs-adó.

Vegyünk egy B737-800-ast. Az alábbi rendszerek találhatók meg benne, ami valamilyen módon kapcsolódik a robotpilótához (angol név, angol rövidítés)

  • Robotpilóta (autopilot, A/P)
  • Tolóerő-automata (auto-throttle, A/T)
  • Legyezőmozgás-csillapító (Yaw Damper, Y/D)
  • Fedélzeti számítógép (Flight Management System/Flight Management Computer, FMS/FMC)
  • Repülési parancs-adó (Flight Director, F/D)

Ezek a rendszerek részben tudnak egymással kommunikálni - kvázi látják, ha valamit úgy "kért" a pilóta, hogy szükség van a tolóerő-automatára és a robotpilótara is, akkor össze tudnak dolgozni. Ilyen például a LVL CHG mód süllyedéskor: a tolóerő-automata lehúzza a gázt nullára, a robotpilóta pedig addig bólintja a gépet, míg az fel nem gyorsul a beállított sebességre (természetesen van egy maximum bólintási érték, amit nem lép át). Ahogy közeledik a kívánt magassághoz, a bólintó csatorna felhúzza a gép orrát, lassitva a közeledést az adott magassághoz, és a tolóerő-automata atveszi ismét a hajtóművek felett az uralmat :) Rátolja a gázt annyira hogy a gép meg tudja tartani a beállított sebességet. A bólintás csatorna pedig tartja a magasságot.

Robotpilóta
A robotpilóta maga kizárólagosan a bólintási- és dőlési csatornákért felel, tehát csak a gép irányon tartása (HDG, VOR, stb.), magasság tartás és emelkedés/süllyedés mérték tartás a feladata. Szorosan együttműködik a tolóerő-automatával és az FMC-vel, ha van "rá vonatkozó" feladat.

Tolóerő-automata
Feladata a hajtómű teljesítményének szabályzása. Az, hogy a kívánt hajtóműteljesítményt mi alapján állítja be, az függ a robotpilóta kiválasztott üzemmódjától (pl. SPD hold) illetve a hajtómű-ellenőrző műszerek felett beállított N1 üzemmódtól (CLB-emelkedés, CRZ-utazó, TO/GA-felszállás/átstart). Ilyenkor különböző teljesítmény maximumokat határoz meg magának rengeteg paraméter alapján (kifutó hossza, külső levegő hőmérséklet, stb). Külön kapcsoló szolgál rá, A/T felirattal. Felszállás után leghamarabb 400 ft AGL magassságon szabad bekapcsolni, leszálláskor a főfutó berugózásakor automatikusan kikapcsol. A földon állva nem lehet bekapcsolni érthető biztonsági okokból :)

Legyezőmozgás-csillapító
Ez az egyetlen rendszer ami tulajdonképp független minden más rendszertől, de mégis összedolgozik velük szabályzás-elven: pl a gép elkezd egy fordulót, ahhoz, hogy csúszásmentes legyen, az oldalkormánnyal "be kell lépni" a forduló irányába. Ezt végzi el a legyezőmozgás-csillapító. A pilóta természetesen "felülbírálhatja" ezt, tehát bármi történne, a pilóta belelép a pedálba, a rendszer automatikusan onnan veszi a jelet és az alapján fogja az oldalkormányt kitéríteni.

Fedélzeti számítógép
Az egészből ez a legnagyobb falat. Gyakorlatilag egy "utasítás adó alap" a többi rendszer számára; összehangolja őket, hogy a végén egy teljes útvonalrepülés legyen. Felszállás után kiadja azokat a parancsokat a tolóerő-automatának, robotpilótának, ami utazómagasságra emeli a gépet, végigvezeti a SID-en, az útvonalon tartja a gépet, s vegül lehozza a STAR-on keresztül. Ha érzekeli, hogy elért egy navigációs pontot, akkor az új irányt adja a robotpilótának tartásra. Tulajdonképp nem az FMC vezeti a gépet, hanem az vezetteti a többi rendszeren keresztül. Egyszerű példával élve: a kormány a robotpilóta, a gáz-fék-kuplung a tolóerő automata, a sofőr pedig az FMC.

Repülési parancs-adó
A repülési parancs-adó, az a szerkezet, ami a végrehajtás (kormánylapok) és a parancs kiadas (FMC, A/T, A/P) közt helyezkedik el. A műhorizonton található egy függőleges és egy vízszintes vonal. A robotpilóta is ezt követi repülés közben, üzemmodtól függően. Annyi a külonbség, hogy a vegrehajtás a pilóta kezébe kerül, neki kell kézzel "középen tartani" a ket kis vonalat, és úgy fogja azt repulni, mint amit a gép repülne bekapcsolt robotpilóta esetén. Ezt ezen a tipuson CWS (Control Wheel Steering) módnak nevezik. A "rendes" robotpilóta mód, mikor nincs leválasztva a végrehajtás a parancs-kiadástól, CMD (Command) módnak nevezik.

Az X-Plane alapból tudja ezt a két módot. Ha megnézünk egy bármilyen gép robotpilóta kapcsolót: OFF / F/D / ON - azaz KI / Flight Director / ON, tehát a középső elem elem az, mikor a parancsot megkapják "a kis vonalak", de a végrehajtás ránk marad.

Egy rövid repülés végrehajtása a rendszerek szempontjábol:
Felszállás után emelkedés "initial altitude"-ra
FMC -> A/T CLB N1 (gáz fel maxra)
FMC -> A/P LNAV, LVL CHG (követi SID-et, orrát emeli a gépnek addig, hogy tudja tartani a beállított sebességet)
Elérjuk az "initial altitude"-ot, A/P ALT HOLD, A/T SPD HOLD (gép beáll magasságtartásra, gázkart úgy állítja be, hogy tartsa a beállított sebességet) - megj.: látható, hogy a sebességtartást az előbb az A/P végezte a bólintás szabályzásával - mivel LVL CHG üzemmód volt - most hogy ALT HOLD van, az A/T végzi a hajtómű teljesítményének szabályzásával.
Utazó magasságra emelkedésnél ugyanez a procedúra zajlik le. Süllyedés: FMC -> A/P LVL CHG, A/T gáz nullára lehúz, gép süllyed a beállított magássagra.
FMC közben végzi a dolgát és viszi végig az útvonalon, majd a STAR-on. A STAR végén ráfordulás az ILS-re (pilóta kézzel átvált): A/P VOR, A/T SPD, közelítjük meg a G/S-t, A/P APP bekapcsol, amint a G/S-t elkapta a gép, A/P APP módba vált, A/T tartja a sebességet (visszább veszi a hajtóműteljesítményt a süllyedés miatt). Az A/P innetől a bólintást és a dőlést úgy szabályozza, hogy az ILS-en tartsa a gépet.
A/P FLARE készenlétbe kerül, földközelben átvált éles módba, A/T gáz levesz, A/P bólintás csatornával addig "játszik", míg a gép minimális V/S-t nem produkál.
Földetéréskor A/T kikapcsol, A/P FLARE mód kikapcsol. Pilóta sugárfordítót ráteszi, ez A/T-n beállít egy adott max N1 értéket, majd felpörög a hajtómű erre a fordulatra (kb 70%) de már a fordított sugárral.
A/P-t pilóta kikapcsolja.

Talán elsőre kicsit kusza, de ha valami nem tiszta, jöhetnek a kérdések :)

Hozzászólások

Szia!
Lehet programozni a fedélzeti számítógépet, és ha lehet, hol találok hozzá leírást?