Ebben a kis segédletben az ILS használatát szeretném bemutatni. Hogyan kell a térképet olvasni és végrehajtani az ott található utasításokat.

A cikkben végig feltételezem, hogy az olvasó ismeri a B737-es típust, így annak kezelésére nem térek ki

Az ILS-ről röviden
Az ILS (Instrument Landing System) magyarul műszeres leszállító rendszer. Arra szolgál, hogy a gépet műszeresen (pl. rossz látási viszonyok mellett) biztonságosan le tudjuk vinni. Két fő részből áll: egy földi adóból és egy vevőből, ami a repülőn található. A földi adó is két részből áll: egy iránysáv adóból (Localizer/LOC) és egy siklópálya adóból (Glide Slope/GS). Az ILS-ek mellé szoktak még DME távolságadót is telepíteni. Ezt a kettő- ill. három jelet veszi a gép és jelzi ki nekünk.

A térképről
A budapesti 31L pálya megközelítési térképe így néz ki:

Lássuk, szép sorban

A térképek felső részében találhatóak a legalapvetőbb információk: melyik reptér, melyik kifutó, mikor adták ki a térképet.


A térkép felső részén találhatók még a légtérre vonatkozó információk, frekvenciák.

MNM SECT ALT - Minimum Sector Altitude - Minimális megengedett magasság az adott szektorban, tehát ez alá a magasság alá nem süllyedhetünk (kivéve az iránysávon, vagy ha erre utasítást kapunk). Ez a kifejezés megtalálható a térkép mind a négy sarkában. Ez azt jelenti, hogy ha a repteret vesszük középpontnak, akkor a négy képzeletbeli szektorban ezek a magasságok érvényesek. Mivel ÉK irányban ez a magasság változó, ezért ott külön jelölve van távolsággal is az adott magasság.


A térkép középső részén található a megközelítés, holding (várakozás) és átstartolás felülnézetben.

Az egyes pontok melletti "D9 NM TPS" felirat a távolságot jelenti az adott ponthoz (jelen esetben TPS VOR-hoz) képest. Az R220 egy vékony vonal mentén az adott ponthoz képesti radiált (irányt, a pontból nézve) jelenti. Sokszor van, hogy a kettőt együtt használják: "D22 R300 TPS" - ez azt jelenti, hogy az adott pont 300 fokra helyezkedik el TPS-től 22NM távolságban. Ez alapján már pontosan meg tudjuk határozni a helyünket csak VOR-okat használva.


A felülnézet alatt található az oldalnézeti kép, pontosan illesztve a felülnézethez. Itt látható, hogy hogyan alakul a magasság a megközelítés során.

Ha TPS-ről kezdjük a megközelítést, akkor 5000 lábról 3500 lábra kell süllyedni 9NM alatt, 150 fokon repülve, majd a fordulót megtéve 280 fokon tovább kell süllyedni 2500 lábra úgy, hogy 11,1NM-re legyünk BUD VOR-tól. Itt fordulunk rá a 310-es irányra és folytatjuk a megközelítést míg a GS jelző el nem indul lefele. Mikor középre ér, elkezdjük a süllyedést és középen tartjuk. Ha minden jól megy, leszállunk :)

Hogy is néz ez ki X-Plane alatt
Az előkészületek:
- NAV1 adón betekerjük az ILS frekvenciát (111.5)
- Course 310 fok
- Irány 150, süllyedünk 3500 lábra
- Main DU: APP mód
- N1/N2/FMS mód: N1

TPS-t elhagyva repülünk 150 fokon, süllyedve 3500 lábra

D9 TPS-nél 280 fokra fordulunk, benyomjuk a VOR LOC tartást - ezzel el fogja kapni az iránysávot a robotpilóta

Miután elkapta az iránysávot, átváltunk APP módba, így a GS-t is el fogja kapni. A GS-t mindig alulról kapjuk el, miután már megvan az iránysáv. Ha ez másképp történne, akkor elrontottuk a megközelítést :)

A műhorizont mellett/alatt látható kis pöckök jelzik, hogy merre van tőlünk az iránysáv illetve siklópálya, ezt kell középen tartani, ha épp nem a robotpilóta teszi helyettünk :)


Közelítve a kifutót, látszik, hogy kigyullad a FLARE fehéren, ami azt jelenti, hogy a következő üzemmódja a robotpilótának a kilebegtetés lesz.

És íme a kilebegtetés (a felirat zöldre váltott és bekereteződött)

A térképeken természetesen még rengeteg információ szerepel, de az alapok megértéséhez ez elég. Akit érdekel részletesebben a dolog, házi feladatként kiderítheti mi mit jelent ;)

Ajánlott olvasmány még:
- http://www.luizmonteiro.com/Learning_VOR_Sim.aspx
- http://www.pcpilotcenter.com/index.php?option=com_content&view=article&i...

Ha valami nem tiszta/elírtam, jöhetnek kommentbe :)