A hideg, esős időben valahogy senkinek nem volt meg az a bizonyos lelkesedése, mint szokott. De szerencsére egy páros-páratlan utazómagasság vita kicsit beindította a társaságot...
Toulouse-ból indultunk, a repülés előtt tettem egy gyors látogatást a városban. Kicsit egyhangú, de nem csúf.
Lassan mindenki kiért a reptérre, felvillantak a beacon fények, elkezdtünk elindulni. Szokásos: engedélyek, útvonal programozás, kinek mi.
SOVAR5A eljárást kaptam, szépen felírogatom a dolgokat, hajtómű beindít, gurulás közben a kifutóhoz még egyszer átnézem az eljárást. A 14L volt az aktív kifutó. Felállok a pályára, felszállási engedély megvan, gáz rátol, konstatál, hogy az eljárást a 32-es kifutóra néztem... be. Gyorsan térkép előkeres míg emelkedik a gép, felírtam mi-merre-meddig, majd kézzel, kissé izzadva lerepültem az eljárást. Végül a kilépőponthoz olyan pontosan érkeztem, hogy magam is meglepődtem :)
A gibraltári repülőtér - többek között - arról híres, hogy keresztül fut rajta egy autóút. Amíg a gépek le/felszállnak, lezárják az utat. A reptér másik szépsége, hogy egy félszigeten van. De nem hosszában, hanem keresztben. Ugyanis a félsziget végében van egy hegy, ami miatt nem volt kiépíthető hosszában a pálya. Tulajdonképp az utolsó pillanatban kell ráfordulni a pályára, nagyjából úgy, mint Kai Tak-on.
Soma bácsi mindenkit végigkérdezett, hogy 9-es pálya és 14 csomós hátszél, ami izgi, vagy 27-es pálya, szembe szél és dögunalom. Természetesen mindenki a 9-es pályára ment. A szépsége a dolognak az volt pluszban, hogy az a 14 csomó, az 14-18 csomó volt, némi irányváltoztatással.
Az első kísérlettel nem is lett volna gond, ha nem megyek túl gyorsan és nem az amúgy is rövid pálya felén teszem le a gépet. Hiába minden autobrake, sugárfordító, spoiler, láttam, hogy nem fogok tudni megállni, átstartoltam.
Átstart után a gép valahogy nem akart emelkedni, de nem volt sok időm foglalkozni vele, ahogy Soma bácsi visszafordított a reptér fele, a gép kb 2000 láb magasan egyszer csak leborult. Alig bírtam összeszedni, kb. 800-1000 láb magasan sikerült ismét repülő objektummá tenni a vasat.
Mikor kezdtem ismét a lassítást, visszahúztam a spoilereket auto-deploy módba. De nem oda került, hanem az alap visszahúzott állápotba. Bravó én. Átstart után végig kiengedett spoilerrel repültem.
Így másodjára már sikerült megtalálni azt a sebességet, ahol a gép nem esik át, de nem is repül túl gyorsan a földhöz képest, hogy ne tudjon megállni. Utasok tapsikolnak én meg szólok, hogy "runway vacated". Ami megnyugtató volt, hogy az utánam jövők nagy része is kénytelen volt átstartolni a rövid final és a hátszél miatt.
